Pesti Polgár
 
 
[Kezdőoldal]    [Ismertető újságunkról]    [Megjelent cikkek]    [Levélküldés]
 
1997. decemberi számunkból:
 
Fidesz-botrány az V. kerületben
 
A Fidesz - Magyar Polgári Párt V. kerületi Szervezetéből kizártak 3 alapító tagot, az elnököt és két alelnököt.  Az ügy érdekessége, hogy a kizárási javaslatot tevők azok a személyek, akiket a kizártak jelöltek képviselőnek, sőt még az V. kerületi Önkormányzatban betöltött pozíciójukat is a kizártaknak köszönhetik.  Ők egyébként csak az 1994-es választás idején léptek be a pártba, bár előzőleg, a rendszerváltás előtt már voltak „párttagok", igaz másutt.
 
Szoldán Péter
Történetünk 1994. őszén, még az előző önkormányzati vezetés idején kezdődik.  A Fidesz egyre inkább öregedő felső vezetése úgy gondolta, hogy a pártjuk korábbi alapgondolatát át kell értelmezni.  Már nem lelkes Fiatal Demokraták akartak a továbbiakban lenni, hanem az újólag kialakult demokratikus rendszer aktív és professzionális résztvevői közt szerették volna magukat tudni.  Akkoriban határozták el, hogy a párt kapuit szélesre nyitják és mindenkit befogadnak, aki esetleg segítheti a hatalomra jutásukat.  Gyorsan a néhai Fiatal Demokraták Alapszabályából ki is törölték azt a fránya korhatárt, és felhívták valamennyi alapszervezetet, hogy próbáljanak az idősebb generációból is beszervezni olyan személyeket, akiknek már van tapasztalata a politikában - meséli a kizártak közül Szoldán Péter, a Fidesz V. kerületi Szervezetének egykori elnöke.  Egy dolog azonban számomra nem világos.  A rendszerváltás előtti időszakban munkálkodó profi politikusokat akar a Fidesz a tagjai sorába, akkor azok mégis honnan jöhetnek.  Nem egy párt rendszer volt korábban?  Hol másutt képezhették magukat „profivá" és „nagy gyakorlattal" rendelkezővé?

A felső vezetés szándékának megfelelően Szoldánék az V. kerületi Szervezetbe szintén megkezdték a kerülethez kötődő politika iránt érdeklődő ambiciózus személyek keresését.  Ekkor kerültek kapcsolatba a mostani ellenük szóló kizárási javaslat előterjesztőivel: Varga Sándornével, Pásztor Lajossal és Karsai Károllyal.  Mindhárman azonnal meglátták a lehetőséget a megnyíló Fideszben, hiszen ekkor, 1994. őszén, közvetlenül az Önkormányzati választások előtt járunk.

A Fidesz a KDNP és az MDF választási szövetségen gondolkozott.  A tárgyalásokat 3 fős tárgyaló bizottság folytatta.  Ez a bizottság éppen abból a 3 tagból ált, akiket a Fidesz most zárt ki.  A szövetség létre jött.  A mostanra kizártak nem kis sikert mondhatnak magukénak, hiszen elérték, hogy az ő jelöltjüket Karsai Károlyt jelölje a Szövetség polgármesternek.  Szintén az ő munkájuknak az eredménye, hogy Pásztor Lajos a Vállalkozási Bizottság elnöke, a Művelődési Bizottság tagja, a Vagyonkezelő Rt. (egykori IKV) igazgatói tanács elnöke, Varga Sándorné pedig a Művelődési Bizottság elnöke lett.  Mindeközben a tárgyalóbizottság három tagja közül csak Szoldán, az elnök indult a választáson.

Karsai akkor még úgy gondolta, hogy ha már polgármestert tudott csinálni belőle Szoldán, akkor valamire még jó lehet a tudása és a tapasztalatai.  Így maga mellé vette személyi referensnek.

A problémák ekkor kezdődtek.  Az önkormányzati tisztségekhez jutott újdonsült Fideszesek rájöttek, hogy ők vannak pozícióban, így azt tesznek amit csak akarnak, hiszen senki nem akadályozhatja őket.  A baj akkor kezdődött, amikor Szoldán Péter valami miatt nem volt hajlandó asszisztálni az önkormányzatiak ügyleteihez.  Először nem értették, hogy mit is akar ez a Szoldán, hiszen jobb ha befogja a száját és örül, hogy egyáltalán van munkája.  Aztán később már egyre terhesebb lett, hogy valaki állandóan figyel rájuk.  Sőt ez a Szoldán olyan balgaságokat is javasolt, hogy az önkormányzati képviselők és tisztségviselők tájékoztassák az Fidesz V. kerületi Szervezet elnökségét az önkormányzatban folyó ügyekről.  Ez aztán végkép nem tetszett nekik.

A botrány 1997. február 28-án kezdődött.  Ekkor tartotta a Fidesz V. kerületi Szervezete azt a közgyűlését, amelyen megválasztották az 1997. áprilisában megtartott Fidesz kongresszusra a helyi Szervezet két küldöttjét.  Varga Sándorné szintén indult a küldöttségért.

Történt ugyanis, hogy a közgyűlésen egy tag, nem a kizártak közül, felvetette Varga Sándorné lakásügyét.  Megkérte a képviselőnőt, hogy magyarázza meg azt a botrányos helyzetet amibe keverte magát és a Fideszt.

Tudniillik ugyanis, hogy Varga Sándorné a Váci utca 9. szám alatti lakását vissza akarta adni az önkormányzatnak és rögtön kettőt kért helyette.  Varga Sándornénak ugyanis gondja támadt a szomszédjával.  Nem tudjuk sajnos pontosan, hogy mi, mert ő maga nem kívánt nyilatkozni, de úgy hallottuk, hogy a szomszéd nem kapcsol le egy lámpát éjszakára és ez gonosz mód bevilágít Vargánéék lakásába.  (Talán ha előbb ismerjük a gondot segíthettünk volna egy függönnyel).  Szó mi szó Vargáné elhatározta, hogy megoldja a lakásügyét.  Kitalálta, hogy az önkormányzattól korábban kb. 300.000 Ft -ért megvásárolt lakását visszaadja.  Ezért cserében mindösszesen 13.000.000 Ft -ot kért, vagy ha ez nem menne, két másik, de persze ugyanolyan színvonalú lakást.  A gond csak az volt, hogy ez az önkormányzati rendelettel teljesen ellentétes megoldás, hiszen csak annyiért veheti vissza az önkormányzat, mint amennyiért azt eladta.  A többi képviselő 1996. decemberében le is vetette napirendről az ügyet.  Később, 1997. májusában, a botrányos körülmények, és az országos sajtóban megjelent kritikák ellenére Vargáné ismét beterjesztette változatlan formában a lakásügyét, hiszen ő úgy gondolta és gondolja, hogy neki mindent szabad, hiszen ő képviselő.

Varga SándornéAzt, hogy ezt ő így gondolja saját maga mondta, hiszen azon a bizonyos kongresszusi küldöttválasztó közgyűlésen felháborodva közölte, hogy mit képzelnek a tagok, hogy az ő magánügyébe belefolynak, és az a lakásmegoldás különben is jár neki, hiszen több mint húsz éve dolgozik a közigazgatásban.  Ezek után a megdöbbent tagok közül összesen 4-en szavaztak rá (vajon kik is?), így Vargáné alul maradt, nem lett kongresszusi küldött.

Valószínűleg ekkor határozta el magát társaival együtt, akikkel kapcsolatosan szintén botrányos ügyeket érintő kérdések hangoztak el azon az ominózus közgyűlésen, hogy az V. kerületi Szervezetben átveszik a hatalmat, ezzel biztosítva, hogy ismét képviselők (jelöltek) legyenek.  Gondot jelentett viszont az, hogy a tagság egyértelműen Szoldánékat támogatta.  Mi tehát a megoldás?

A válasz 1997. április 24-én világossá vált.  Ha nem támogat minket az V. kerületi Szervezet tagsága, akkor cseréljük le.  Na persze a régit nem lehet csak úgy kidobni.  Olyan megoldás kellett, ami a régi tagság jelenlétében és szavazása esetén is biztos.  A rendszerváltás előtti gyakorlatukra alapozva úgy gondolták, hogy a szabályszerűség és a jogszerűség nem feltétlenül fontos, hiszen minden szabályt lehet sokféle módon értelmezni.  Csak az a fontos, hogy hol az erő.

Ezen a napon tartotta a Fidesz V. kerületi Szervezete a kongresszus után szokásos helyi tisztújító közgyűlését.  A közgyűlés kezdete 18 óra volt.  Szoldánék legnagyobb megdöbbenésére 17 óra 15 perckor hirtelen kilencven idegen ember jelent meg a Szervezet irodájában.  Nem tettek semmit, csak csöndben leültek a tagok helyére és vártak.  17 óra 30 perckor egy postás jelent meg, aki állítólag már 1 órája várakozott a kapuban.  A postás átadott kettő darab A4-es méretű ajánlott tértivevényes borítékot.  Az átvevő elnökségi tag aláírta az átvételi papírt, majd a borítékot kinyitatlanul elzárta, hiszen a közgyűlésre készültek.  18 órakor a közgyűlés a zsúfolásig megtelt teremben elkezdődött.  Szoldán Péter mint a Szervezet elnöke vezette az ülést.  Vargáné hirtelen közbekiabált.  Ekkor derült ki mindenki számára, hogy mi is történik, mik is azok a borítékok, mit is akar az a rengeteg idegen ott.  Vargáné, Pásztor és Gáll Gregor által oda szervezett embereknek ugyanis az volt a feladatuk, hogy mint azonnal felvevendő tagoknak meg kellett volna szavazni Vargánét elnöknek, Pásztor Lajost és Gáll Gregor Istvánt alelnöknek és még ki tudja mi mindennek.  A helyzet viszont nem úgy alakult, mint ahogy ők arra számítottak.  Szoldán Péter és a tagság megdöbbenve és felháborodva nem volt hajlandó elismerni tagoknak az idegeneket.  Vargáné hivatkozott az átvett borítékokra (honnan tudhatott róla?), amelyek az átjelentkezéseket tartalmazták.  Mostanra világos lett, hogy a megjelent 90 idegen személy Fidesz tag, de nem az V. kerületben.  Mint az később kiderült, 2 héttel korábban vették őket fel a VII. és a VIII. kerületi Szervezetekbe, hogy onnan át tudjanak jelentkezni az V.-be, hiszen ez jóval egyszerűbb, mint a tagfelvételt kérni.  Ebben volt segítségükre a Fidesz VII. és VIII. kerületi szervezetének elnökei Hont András és Juharos Róbert.

Az egész akció tehát jó előre el volt tervezve.  Szoldánék aztán kiderítettek mindent.  Az átjelentkezést kérők nagy része a Dunaparti Kézműves Céh tagja és a Vigadó téren folytat közterületi árusítást a Pásztor Lajos által vezetett önkormányzati bizottság engedélye alapján.  Kiderítettük, hogy egy ilyen engedély ritkaság és nagyon sokat ér.  A TV3 híradója be is mutatta a Fidesz sort, ahol minden vásáros az V. kerületi Fidesz Szervezet tagjának tartja magát.

A másik legnagyobb csoport a Belvárosi Művészek Társaságának tagja, emiatt kérték az átjelentkezésüket.  Később már azt mondták, hogy nem rendes tagok, csak pártoló tagok.  Ennek ellenére mindegyikük a munkahelyének tartja a társaságot, bár ez ellenkezik a törvényekkel.  A Belvárosi Művészek Társasága évek óta kap anyagi támogatást a Varga Sándorné által vezetett Művelődési Bizottságtól, sőt éppen most kaptak a József Nádor tér 9. szám alatt ingyenesen örökös használatra egy galériát.  Bizony ilyen támogatások fejében Fidesz tagnak lenni és megszavazni valakit ennek-annak nem is olyan nehéz dolog.
 

Pásztor Lajos
A többi átjelentkezést kérő kivétel nélkül rokonok vagy családtagok.  Hát így persze könnyű.  Ezt csinálja utánuk a Szoldán.

A közgyűlésen viszont semmi esetre sem volt jogosultságuk szavazni, mert az átjelentkezések ügyében az átvételről a Szervezet Elnöksége kell, hogy döntsön 30 napon belül.  Arról, hogy a meghirdetett közgyűlés helyett az elnökség ülésezzen ott és akkor természetesen szó sem lehetett.  Az Elnökség az átjelentkezésekről később döntött.  Amikor Vargáné, Pásztor Lajos és Gáll Gregor látták, hogy nem sikerül a szabálytalan puccskísérletük visszavonulást fújtak.  A készített videofelvételről is egyértelműen látszik, milyen szervezetten is zajlott a dolog.  Pásztor intett Vargánénak, aki bólintott Gáll Gregorra.  Vargáné felkiáltott: elmegyünk.  Ők és az idegenek elvonultak.  Ezután a nyugodt körülmények között lezajlott tisztújításon ismét Szoldánék kaptak bizalmat.

A történet nem csak, hogy nem ér itt véget, hanem most kezd igazán felgyorsulni.  Varga Sándorné, Pásztor Lajos és Gáll Gregor látván kudarcukat új módszer mellett döntöttek.  Ők a képviselők, rájuk van a Fidesznek szüksége nem pedig a „senki" Szoldánra és az V. kerületi tagságra.  Úgy gondolták, ha nem megy a tagság leváltása talán megy majd Szoldánék kizárása.

Megszületett hát Varga Sándorné, Pásztor Lajos és Gáll Gregor által a kizárási javaslat.  Azok ellen, akik őket bejuttatták a Fideszbe, jelölték őket az önkormányzati választáson, a Fidesz-KDNP-MDF szövetségben tisztségekhez juttatták őket, a kampányukat végezték és vezették.  Na de hát ilyen az élet.

A kizárási javaslat, mint az mostanra kiderült valótlan és téves állításokból állt.  A Budapesti Választmány ennek ellenére kizárta a három tagot, talán azért mert vizsgálat nélkül, az állítások valódiságának feltételezésével döntött.

Az V. kerületi Szervezet tagsága megdöbbenve figyelte az eseményeket és úgy határozott, hogy kizárási javaslatot terjesztenek elő Varga Sándorné, Pásztor Lajos és Gáll Gregor ellen, hiszen már számba sem tudták venni mennyi kárt okoztak ezek az emberek nekik és pártjuknak.  Miután a Budapesti Választmány jobban megismerte a helyzetet talán egyfajta orvoslásként előző döntésükre kizárta a botrányhős önkormányzati képviselőket is.

Most tehát úgy állt a helyzet, hogy kizárásra került a Fidesz V. kerületi Szervezetének vezetése és a kizárási javaslatot tevő önkormányzati képviselők és tisztségviselők Varga Sándorné, Pásztor Lajos és Gáll Gregor is.  Tehát se V. kerületi Fidesz vezetés, se V. kerületi Fidesz Frakció ill. képviselet az Önkormányzatban.

Persze mindenki megfellebbezte a döntést.  A Fidesz vezetése látván, hogy milyen áldatlan állapot alakult ki úgy gondolta, hogy most már ideje beleszólni a dolgok alakulásába.  A fellebbezések ügyében a párt Országos Választmánya illetékes dönteni.  Az ülésre 1997. szeptember 13-án került sor.

Az ülésre meghívták az összes kizártat.  Szoldán Péter nem tudott részt venni az ülésen, mert nemzetközi diplomáciai küldetés keretében Bosznia - Hercegovinában tartózkodott, ahol EBESZ megfigyelőként vett részt az ottani választásokon.  Ez már hónapokkal korábban rögzített időpont volt.  Hogy miért pont ekkor kellett az ő ügyében megtartani az ülést?  Nem tudom.  Az mindenesetre biztos, hogy a többiek ott voltak személyesen.

Szoldán Péter helyett jogi képviselője, Dr. Strasser Tibort szeretett volna az ülésen részt venni, hogy elmondja a jogi aggályait az eljárással kapcsolatosan.  Dr. Strasser Tibor álláspontja szerint ugyanis az egész kizárási eljárás túl azon, hogy valótlan tényeken alapul, több ponton is sérti mind a Fidesz alapszabályát, mind pedig számos esetben törvénysértés is történt.  Dr. Strasser Tibor azonban hiába adta át az Országos Választmány ülését vezető elnöknek a szabályos és hivatalos megbízást, közölték vele, hogy itt nincs helye semmiféle jogi kérdésnek, itt csak személyesen lehet részt venni a fellebbezés tárgyalásakor, majd kizavarták a teremből.

Talán nem is vesztett vele sokat, mert a megjelenteknek sem biztosították, hogy előadják és bizonyítsák érveiket.  Összesen három percet kaptak, hogy beszéljenek.  Vitára nem került sor, ezt az elején biztosította az elnöklő, mondván arra nincs semmi szükség.  Semmiféle dokumentumot nem kaptak a túlnyomórészt vidékről az ülésre felutazott küldöttek, így a dolgok ismerete nélkül, az Etikai Bizottság javaslata alapján döntöttek.  Talán nem is tudták, hogy miről?  Mindenesetre az megdöbbentő, hogy sem az érintettek, sem a döntéshozók nem kapták meg azokat a dokumentumokat, amikről döntöttek.

A döntés egyértelmű.  Szoldánékat másodfokon is kizárták.  Hogy mi lett Varga Sándornéval, Pásztor Lajossal és Gáll Gregorral?  Ahogy az ülésen is elhangzott Tirts Tamás a párt budapesti elnöke szájából: újra átgondolva a döntéseket, a Budapesti Választmány rosszul döntött, hiszen nem engedheti meg magának a Fidesz - Magyar Polgári Párt, hogy Budapest V. kerület Önkormányzatában ne képviseltesse magát.  Az önkormányzati személyeket mindenáron meg kell menteni.  Ha az az ára, akkor Szoldánék helyett.  Így aztán Vargánéék ismét Fidesz tagok lettek.  Közben alapítottak egy másik szervezetet is.  Az sem akadálya ennek, hogy a Fidesz alapszabálya szerint egy kerületben csak egy szervezet lehet.  Most azon munkálkodnak, hogy megtarthassák képviselőségüket és tisztségeiket az önkormányzatban.  Hol másutt van még egy ilyen jó húsos fazék?

Ja, egyébként Vargéné lakásügye megoldódott.  Nem, nem.  Nem ő költözött el, hanem a szomszéd.  Na ja, manapság mindent el lehet intézni.

Szoldánék az őket ért számtalan sérelem orvoslására a Fővárosi Bíróságnál indítottak keresetet a Fidesz - Magyar Polgári Párt ellen.  Szoldán nem reméli és nem is akarja, hogy a Fideszben tudjon politizálni tovább, de nem hajlandó elfogadni azt a számtalan jogi szabálytalanságot, amit velük szemben elkövettek.  A tárgyalás 1998. január 27-én lesz a Fővárosi Bíróságon.  A tárgyalásra előállítják Karsai Károlyt polgármestert is.  Az erkölcsi következtetéseket Önre bízom t. Olvasó.

Az, hogy a következő választásokon kik kerülnek be az Önkormányzatba ill. az Országházba képviselőnek az V. kerületi választójoggal rendelkező polgárokon múlik.  Sok mindent meg lehet tenni egy képviselői székből, de képviselői széket csak az állampolgárok szavazatával lehet szerezni.  Önökön, rajtunk múlik, hogy kik is lesznek képviselők jövőre.

V. S.