Pesti Polgár     [Kezdőoldal]    [Ismertető újságunkról]    [Megjelent cikkek]    [Levélküldés]
1998. júniusi számunkból:

Tragédia az Aranykéz utcában  

Tragédia az Aranykéz utcában

A robbantások újabb fejezete kezdődött július 2-án, csütörtökön déli tizenkét óra előtt néhány perccel. A merénylet első ízben oltott ki ártatlan életeket. Először fordult elő, hogy a leszámolás végrehajtói nem törődtek a gyanútlan járókelőkkel. A robbanást pár perccel követő déli harangszó az ártatlan halottakért is szólt.

Röviden a történésekről: Boros Tamás (43) olajügyleteiről is elhíresült, ismert vállalkozó, 12 óra előtt néhány perccel  szokása szerint, az Aranykéz utcai parkolóházban leállítja autóját. Megrendeli az autó mosatását, köszön a pénztárosnak, kilép az ajtón és elindul utolsó útjára. Gyilkosai jól tudták, merre fog menni, hiszen évek óta ugyanazt az útvonalat használta, hogy a parkolóházból eljusson közelben lévő irodájába. Az utcán kap még egy telefont a mobiljára (állítólag nem sokan ismerték a számát), majd mikor elhalad az ott parkoló Polski mellett, valaki távirányítással felrobbantja az autót. Egyébként Boros információink szerint előző nap érkezett haza Olaszországból, amiről szintén nem sokan tudtak... 

A körülbelül négy kiló TNT-nek megfelelő robbanóanyag szörnyű pusztítást végez. Szemtanúk szerint az egész olyan volt mint egy amerikai katasztrófafilm. Hatalmas robbanás, sűrű percekig hömpölygő koromfekete füst, káosz és jajveszékelő sérültek. Az utcát üvegtörmelék lepte el, a kigyulladt autók alkatrészei a házak tetejéig repültek. Sajnos ezúttal mindez valóság volt, Budapesten fényes nappal július 2-án. Aztán szerencsére elült a pánik, a parkolóházból előkerültek a poroltók és két időközben odaérkezett rendőr oltani kezdte a tüzet. Persze voltak, akik most is saját magukkal voltak elfoglalva; volt, aki azért aggódott, hogy több parkolási díjat kell majd fizetnie, mert nem tudja kivinni a parkolóházból az autóját. A sérültek egy része ugyancsak a parkolóházba menekült, ahol a személyzet és néhány vendég próbált elsősegélyt nyújtani. A robbantásnak négy halottja, több mint húsz sebesültje van. Az áldozatok mindegyike magyar, köztük van a tulajdonképpeni célpont Boros Tamás is. A sérültek között német, szír, cseh és finn állampolgárok is voltak. Sajnos az egyik sérülten, egy középkorú férfin, bár saját lábán ment be egy közeli boltba, már nem lehetett segíteni, mire a mentők kiértek, meghalt. A másik áldozat, egy 24 éves eladólány, akit közvetlenül a robbanás előtt áruért küldtek ki, a harmadik  pedig egy arra sétáló fiatalember. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a közvetlenül a robbantás előtt arra sétáló gyerekcsoportnak még időben sikerült kiérnie az utcából.

Másnapra aztán kezdett helyreállni a rend. A sérült autókat elvontatták, az utcát kisöpörték, dolgoztak az üvegesek, akik egyébként már a robbantás estéjén megjelentek. A sérült házak lakói összefogtak az idős lakótársak segítésére. A fiatalok a betört ablakokat fóliázták, vagy éppen a törmeléket segítettek kihordani a megsérült lakásokból. Az V. kerületi önkormányzat keddi ülésén tárgyalja, milyen segélyben tudja részesíteni a rászorultakat. A biztosítók pedig az általuk biztosított lakásokban bekövetkezett károkat térítik. 

A lakosság reagálása egyértelmű, az emberek már-már félnek kimenni az utcára. Fokozottan érvényes ez az V. kerületre, ahol a koncentrálódott tőke, számtalan étterem, lokál, szórakozóhely vonzza a bűnözőket. Az ezek fölött való rendelkezés megszerzése illetve újra elosztása, beleértve a pénzváltást is, még számos konfliktushoz vezethet. A járókelőkkel készített riportokból kiderült, hogy sokan a halálbüntetés visszaállításában látják az egyetlen megoldást a bűnözés visszaszorításában. Sokáig úgy voltak az emberek a sorozatos robbantásokkal, hogy amíg egymást ölik a gengszterek, addig nincs baj. Most kiderült, már senki sincs biztonságban. 

Magyarországon végképp le kell számolni az illúzióval, a rossz fiúk már nem csak egymást gyilkolják...